Útmutató a kockázatértékelési eszköz létrehozásához

1. Bevezetés

Az Ön célja, hogy a saját ágazatában működő vállalkozásokra szabott tartalmat hozzon létre az OiRA eszközön belül, valamint hogy ezen ágazatspecifikus eszközt a vállalkozások részére felkínálja. Az OiRA eszköz segítségével lépésenként (öt egymást követő lépésben) végezhető el a kockázatértékelés. E lépések a következők:

  • Előkészítés > az ágazat megismerteti a kockázatértékelést a végfelhasználókkal (vállalkozásokkal).
  • Azonosítás > a végfelhasználó számba veszi a veszélyeket/problémákat, és jelzi azok előfordulását (IGEN vagy NEM).
  • Értékelés > a végfelhasználó értékeli az általa észlelt problémák/veszélyek kockázatait.
  • Cselekvési terv > a végfelhasználó cselekvési tervet készít, amely intézkedéseket tartalmaz a megjelölt problémák kezelésére.
  • Jelentés > a cselekvési terv egyben egy jelentés is, amelyet le kell tölteni és ki kell nyomtatni.

1.1. A végfelhasználók szem előtt tartása

A végfelhasználók, vagyis a mikro- és kisvállalkozások (munkaadó és munkavállaló(k)) szükségleteit minden esetben szem előtt kell tartani, a kockázatértékelési eszköz struktúrájának pedig a lehető legnagyobb mértékben meg kell felelnie a vállalkozások napi tevékenységének. A végfelhasználók mindig saját üzleti tevékenységüknek megfelelően gondolkodnak és cselekednek. A szakértői gondolkodásmód pedig gyakran eltér a végfelhasználói gyakorlattól. A végfelhasználó saját munkafolyamataiban gondolkodik, és saját nyelvezetét használja. Néhány példa:

  • a szakértő fizikai munkateherről beszél, a végfelhasználó fizikai munkáról;
  • a szakértő a munkakörnyezet hőmérsékletéről beszél, a végfelhasználó a melegben/hidegben történő munkavégzésről;
  • a szakértő a biztonságot szem előtt tartva olyan modult dolgoz ki, amely e területre vonatkozóan mindent magában foglal, míg a végfelhasználó adott esetben egy üzlet nyitására/zárására gondol, és mindarra, ami ezzel jár, vagy pl. egy agresszív vevőre és arra, hogyan kezelje az illetőt.

1.2. Érthető nyelvezet

A kockázatértékelési eszköz tartalmát oly módon kell felépíteni, hogy az megfeleljen az átlagos végfelhasználó gondolkodásának és cselekvési módjának; így az eszköz tartalma felismerhetővé válik, és könnyebben kivitelezhető egy cselekvési terv, amely a kockázatok megvalósítható intézkedésekkel történő kezelésére irányul.

Ugyancsak döntő fontosságú az alkalmazott nyelvezet. Érdemes könnyen érthető, külön értelmezést nem igénylő nyelvezetet alkalmazni, amely a vállalkozások számára ismerős és megszokott elnevezéseket használ.

Rövid (ideális esetben legfeljebb tízszavas), világos hétköznapi nyelven megfogalmazott, a laikusok által is könnyen érthető mondatok segítségével megelőzhető a végfelhasználók idegenkedése, valamint lehetővé válik számukra az értékelés elkészítése és az OiRA eszköz megfelelő használata.

Az eszköz alkalmazásának kezdetekor Ön lehetőséget kap arra, hogy egy rövid írásos bevezetőben pozitív és bátorító üzenetet közvetítsen a felhasználók felé a következőket illetően:

  • a kockázatértékelés jelentősége;
  • annak ténye, hogy a kockázatértékelés nem szükségszerűen bonyolult (a cél hozzájárulni a kockázatértékeléssel kapcsolatos tévhitek eloszlatásához);
  • annak ténye, hogy az eszköz kialakításának célja kifejezetten az ágazatbeli vállalkozások igényeinek betöltése.

Fontos, hogy a szöveg ne legyen túlságosan hosszú, különben elriaszthatja a végfelhasználót az eszköz alkalmazásától.

2. Csapat

Bár fontos, hogy a projektcsapat kezelhető méretű maradjon, annak lehetőség szerint az alábbi szereplőkből kell állnia:

  • a szakmai egyesület(ek) képviselője/képviselői;
  • a szakszervezet(ek) képviselője/képviselői;
  • az OiRA-fejlesztő;
  • a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén jártas szakértő (ágazati ismeretekkel és kapcsolódással);
  • végfelhasználók (pl. vállalati vezetők vagy munkatársak, szakszervezeti tisztviselők stb.).

3. Struktúra

3.1. A tartalom hierarchikus felépítése

Az OiRA eszköz létrehozása előtt érdemes fontolóra venni, hogy Ön hány különféle kérdést kíván érinteni. A struktúra alapos átgondolása hosszú távon kifizetődő, ezért célszerű a végfelhasználók számára megfelelő módon osztályozni a különböző témákat.

A rendszer lehetőséget ad a témák, altémák és kockázattípusok csoportosítására. A csoportosítás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy megkönnyítse/logikusabbá tegye a végfelhasználók számára a kockázatértékelési eszköz kitöltését. A kockázatértékelési eszköz tehát a következőkből áll majd:

../../_images/module9.png

MODULOK = témák (helyszínek, tevékenységek stb.)

Példa:
  1. modul: hajmosás (fodrászatok)
../../_images/submodule9.png

ALMODULOK (nem kötelező) = altémák

Példa:
  1. almodul: testhelyzet munkavégzéskor
  2. almodul: vízzel és kozmetikai termékekkel való érintkezés
../../_images/risk9.png

KOCKÁZATOK = egy fennálló helyzetről szóló állítások

Példa:

1.1. A hajmosó állvány állítható.

2.1. Megfelelő védőeszköz, pl. eldobható gumikesztyű beszerzése megtörtént.

../../_images/solution9.png

MEGOLDÁSOK = a probléma megoldására szolgáló megelőző intézkedések, a szakértő javaslata alapján

Példa:

1.1. rendszeres pihenők a fizikai munka okozta megterhelés utáni regenerálódás érdekében

2.1. pormentes termékek használata

A rendszer egyúttal lehetőséget ad az alábbiakra:

  • egy vagy több modul kihagyása, ha azok tartalma nem érinti az adott vállalat tevékenységét;
  • egyes modulok megismétlése, ha az adott vállalkozás több helyszínen működik.

3.2. A kockázat megerősítendő állításként való megfogalmazása

A kockázatértékelési eszköz fő struktúrájának meghatározását követően Ön hozzáláthat a különböző kockázatok azonosításához és ismertetéséhez.

A rendszer megerősítendő állításokra épül, vagyis a megfogalmazások azt fejezik ki, hogy egy helyzet (az elérendő cél) „fennáll” vagy „nem áll fenn”.

Note

Példa: A helyiség megvilágítása jó.

A végfelhasználó kizárólag egyértelmű „igen” vagy „nem” választ adhat. Ha a végfelhasználó a NEM választ jelöli meg (=a helyzet nem áll fenn), akkor a probléma automatikusan bekerül a cselekvési terv lépésébe, és a végfelhasználónak kell majd javaslatot tennie a kockázat kezelésére.

3.3. Különböző típusú kockázatok figyelembevétele

Ön az alábbi három kockázattípus közül választhat:

  • Kiemelt kockázat: olyan kockázat, amelyet az ágazaton belül súlyos kockázatként tartanak számon.

    Note

    Példa: Magasban történő munkavégzés az építőiparban: az állványzatok szilárd alapokon állnak.

  • Kockázat: a munkahelyen előforduló, vagy a végzett tevékenységgel kapcsolatos valós kockázat.

    Note

    Példa: Minden irodai szék állítható.

A fenti két kockázattípus azonosítása és értékelése érdekében gyakran meg kell vizsgálni a munkahelyet (körbe kell járni, és meg kell nézni, mi okozhat sérülést; konzultálni kell a munkavállalókkal stb.).

  • Stratégia: a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos megállapodások, eljárások és vezetői döntések.

    Note

    Példa: Rendszeresen tájékozódunk a gyártóknál a biztonságos termékek új alternatíváiról.

A stratégiára vonatkozó állítások „íróasztal mögül”, azaz a munkahely vizsgálata nélkül is megválaszolhatók.

3.4. A kockázatértékelés előzetes beállításai

Ön minden egyes kockázattípus esetében kétféle értékelési módszer közül választhat:

  • Becsült: az alábbiak közül választva: magas, közepes vagy alacsony.
  • Kiszámított: külön értékelve a valószínűséget, a gyakoriságot és a súlyosságot. Az OiRA eszköz ezután automatikusan meghatározza a prioritásokat.

A végfelhasználóknak az „Értékelés” lépésében nem kell értékelniük a következő kockázatokat:

  • kiemelt kockázatok (a rendszer ezeket automatikusan „kiemelt fontosságú” kockázatként értékeli, és „kiemelt” jelzéssel jeleníti meg a cselekvési tervben);
  • stratégia (ez szigorú értelemben véve nem kockázat).

3.5. Megoldási javaslatok

Az egyes ágazatok általában jól tájékozottak arról, hogy mely kockázatok vezethetnek leginkább munkahelyi balesetekhez vagy foglalkozási megbetegedésekhez. Annak érdekében, hogy hozzásegítse a végfelhasználókat a fennálló kockázatokra adható megoldások feltárásához, Ön az ágazat/a szakértők által ajánlott megoldásokat is belefoglalhatja az eszközbe. A cselekvési terv kidolgozása során a végfelhasználóknak lehetőségük nyílik a megoldások kiválasztására, és a saját vállalataiknál fennálló helyzetnek megfelelően át is dolgozhatják azokat (módosíthatnak a szövegen).

Note

Valamennyi szükséges dokumentum elérhető az OiRA közösségi oldalon: http://www.oiraproject.eu/doc/